6. Rész

-A neve...Samantha..-bökte ki a nevet. Ki? Milyen Samantha? Az ki? Nem is tudtam, hogy van Samantha nevű ismerőse, nem hogy még bele is van zúgva.
-Ki?-húztam össze szemöldökeimet.
Ő elnevette magát. Nem értem miért nevet, hisz honnan kéne nekem tudnom, hogy ki az a Samantha?
-Most meg miért nevetsz?-kérdeztem sértetten. Rosszul esett. Nem csak az, hogy kinevetett, hanem végül is az is, hogy nem a saját nevemet hallottam. Tudom, tudom, mekkora hülyeség, hisz végig csak azt hajtogattam, hogy "Nem akarom, mert barátok vagyunk!" meg "Tönkretenne mindent!". Ahj! Nem tudom most mit tegyek. Örüljek a boldogságának, vagy valljam be neki, hogy mit érzek valójában?
-Bocsi!-komolyodott el.-De komolyan! Látni kéne a fejed!-tört ki belőle megint a nevetés.
-Naa!-csaptam rá.
-Jól van, jól van!-tette maga elé a kezeit.
-Ki az a Samantha?-kérdeztem komolyan.
-Egy lány, akit nagyon régóta ismerek, és mindig is bele voltam zúgva.-válaszolta őszintén. Legalábbis nekem nagyon őszintének tűnt.
-De hisz nem is ismersz Samantha nevű lányt, legalábbis régóta biztosan nem!-gondolkodtam hangosan.
-Honnan tudod?-vigyorgott.
-Mi?-néztem rá.-Jah...legalábbis szerintem.-rántottam meg a vállam.
-Ahha, szóval szerinted...akkor gondolkozz!-kacsintott, majd felállt, és lekapcsolta a lámát. A hirtelen fény változást még nem szokta meg szemem, tehát csak később láttam, hogy Tom épp vetkőzik. Épp a pólóját vette le, mikor feltűnt valami. Egy tetoválás.
-Ezt mikor csináltattad?-álltam fel én is, hozzá léptem és szemügyre vettem közelebbről.-Hmm?-ujjaimat a fekete-fehér kártyára helyeztem, ami közébe szét is volt szakítva, majd szemeibe néztem, amiket érintésemre behunyta. Meglepő, de jó érzés volt, ezt kiváltani belőle. Elmosolyodtam, és közelebb léptem hozzá. Ő kinyitva szemeit, enyéimbe nézett, amit a rossz fényviszonyok miatt annyira nem látott jól, de nem is ez volt a lényeg. Homlokainkat egymásnak döntöttük és egymást fürkészve álltunk. Kezemet még mindig nem vettem le tetkójáról.
-Tetszik.-mondtam. Ő elmosolyodott. Imádom a mosolyát. Aranyos..engem is mindig mosolyra késztet. Most sem volt ez másképp. Elmosolyodtam, majd kezeimet nyaka köré csavartam és behunytam szemeim. Az ő kezei a derekamra vándoroltak, amitől kirázott a hideg. Tudtam mi fog következni, de most sem tiltakoztam nagyon ellene, így megtörtént. Megcsókolt. Megint. És megint hagytam neki. Mert szeretem őt, és lehet, hogy fura, de csak most jöttem rá igazán. Akarom őt, érezni, és hogy viszont szeressen. Összvissz ennyit kérek...
-Szeretlek!-suttogom, mikor ajkaink elváltak. Nem tudom, hogy jó döntés-e, de tudnia kell hogy érzek.
Ő meglepődött azt hiszem.
-Én is!-csókolt meg újra. Na ez meg engem lepett meg. Szeret? Engem? De az előbb még valami Samantháról áradozott.
Csókja most hevesebb, durvább és akaratosabb, mint az előző kettő. Ezen felbátorodva, kezemmel szőkés hajába túrok. Hogy élvezem-e?..Az nem kifejezés! Most tényleg azt kívánom, hogy ez a pillanat örökké tartson..vagy legalábbis sokáig. De abba kellett hagynunk.
-Késő van! Feküdjünk le!-suttogja. Hangja kellemes és megnyugtató volt.
-Oké!-bólintottam mosolyogva.
Megfogta kezeim, majd az ágyhoz vezetett. Leültünk, majd én átmásztam a másik oldalra és az oldalamra dőlve néztem, ahogy ő is lefekszik. A filmekben nem az jön most, hogy az fiatal szerelmesek, egymáshoz bújva elalszanak..?
Hát..tekintve arra, hogy ez nem egy film, és hogy hajnali fél 3, mind a ketten, úgy ahogy voltunk egyből be is aludtunk. Na ennyit a romantikázásról. Hah!


Na manókák, tudom, hogy rövid lett, de mivel-szerintem legalábbis-nagyon sok benne a "történés" megteszi ennyi is.:) Ja és szomorú vagyok, mert az előző részhez sem érkeztek komik, viszont egy taggal bővült feliratkozóim csapata.^^ Most tényleg nem tudom eldönteni, hogy azért nem komiztok, mert nem tetszik, vagy azért mert tetszik ugyan, de lustiik vagytok rákattintani a  "Megjegyzés hozzáadása"-ra , aztán beírni legalább egy "jó volt, folytasd te ökör! ;)" v egy "azért még van aki olvassa!" -t. Egyezzünk meg abba, hogy mivel én dolgozok a részekkel, hogy tudjatok mit olvasni-a blogomon-cserébe ti komizzatok, iratkozzatok fel, hogy a nagyra becsült írónő(az lennék én) folytassa-e a Harry Potter utáni legnagyobb robbanást ;) (szép kis álmok:D)
Na tényleg, komi, feliratkozás, és akkor puszillak is titeket, talizunk a kövi résznél, vagy facen:D
PusziPá:
XxLuca